KATALÓGUS

Keresés az online adatbázisunkban!  

Szolgáltatásaink Szolgáltatásaink
 

Könyvajánló Könyvajánló
 

Belenéztél már a párod mobiljába? Tényleg ezt akarod? Felkészültél a következményekre? Minden egy e-maillel kezdődött. ►További ajánlatok

A könyvtár története A könyvtár története
 

A Casinói Egyesületi Könyvtár

A Casinói Egyesületi Könyvtár 1845 óta működött.
A Magyar Minerva 1902. évi száma Népkör Könyvtárról ír, amelyet 1861-ben hoztak létre 880 kötet könyvvel. 1902-ben állománya 1200 kötet, külön olvasóhelyiséggel rendelkezett. 3 szekrénye, külön olvasóhelyisége volt, hetenként kétszer du. 4 – 6 között tartott nyitva.
A Minerva 1903. évi évfolyamában már a Szarvasi Népkönyvtárról tesznek említést. „Állománya 617 mű, 692 kötet, mely az iparos ifjak önképzőkörében volt elhelyezve. Olvasóterme és szakkatalógusa van. Kikölcsönzés céljából az önképzőkör tagjainak díjtalanul, mások részére évi 1 korona ellenében minden vasárnap délután 2 -től 4-ig rendelkezésre áll.”

(Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Bp. 1912. 565. p.)
(Margócsy Gyula: Kultúrmunka és kulturális élet Szarvason az elmúlt negyedszázadban (1945-1970). Könyvtárunk a közművelődés szolgálatában. = Szarvas járás-város szabad negyedszázada. Szarvas, 1969. 224. p.)

1912-ben vándorkönyvtárakat létesítettek: Csabai úti-, kákai, kondorosi úti, orosházi úti, rózsási, Széles úti, Független 48-as gazdapárt népkönyvtára. 1920-ban az evangélikus egyház tanácsa határozta el könyvtár egyesület alakítását.

(Maday Pál: Szarvas története. Szarvas, 1962. 383-384. p.)

Népkönyvtár (1950-1958)

1950-ben Kiszely Antal közreműködésével szervezték újjá.
1955-ben Czimbalmos Andrásné könyvtáros vette át a népkönyvtár vezetését. Ettől az időtől pontos nyilvántartásokat vezettek.

(A Könyvtári Minerva 1996. évi kiadása szerint a könyvtár alapításának éve: 1955. Jogelőd: 1866. (Könyvtári Minerva 1996. Bp., 1997. II. köt. 1011. p.))

Járási könyvtár (1958-1972)

A községi könyvtár 1958-ban alakult járási könyvtárrá. Négy község tartozott hozzá: Békésszentandrás, Kondoros, Csabacsűd, Örménykút, valamint a környező tanyavilág. Hálózati tevékenységet is végzett a könyvtár ezeken a településeken. 1966-ban járási összevonással Gyoma, Endrőd és Hunya községekkel bővült a könyvtár működési területe. (1956. évi 5. sz. tvr. a könyvtárügy szabályozásáról)

(146/1964.(M.K.16.) MM sz. utasítás a megyei, megyei jogú városi könyvtári hálózatról.)

A könyvtár vezetője Tusjak Györgyné lett, Czimbalmos Andrásné távozása után Balczó Pállal, aki a hálózati-módszertani tevékenységet látta el, két könyvtáros végezte a munkát.
Egy helyiségben, kb. 50 m2-en működött.
1959-ben külön kölcsönző- és raktárhelyisége lett a könyvtárnak. Ekkor tértek át az ún. „szabadpolcos” kölcsönzési rendszerre. Kb. 50 féle napilapot és folyóiratot is járattak.
1960-tól diafilm-kölcsönzéssel is foglalkoztak. A kultúrház klubterme egyben a könyvtár olvasóterme is lett, így alapterülete kb. 80 m2-re nőtt.
(Maday Pál: Szarvas története. Szarvas, 1962. 384-385. p.) (Tusjak Györgyné nyug. könyvtárigazgató elbeszélése alapján.)

1961-ben érkezett Szatur Gézáné, így a könyvtárosok száma 3 főre emelkedett. A gyermek- és ifjúsági részleget külön helyiségben helyezték el, önálló kölcsönzés-nyilvántartása és katalógusa lett. 1962-ben másik épületbe költözött. Itt három kölcsönzőhelyiség, raktár alkotta a könyvtárat 120 m2-en.
Szarvas 1966-ban városi rangot kapott.(A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 17/1966. sz. határozata Szarvas község járási jogú várossá nyilvánításáról.)
1970-től 6 főfoglalkozású könyvtáros és egy fő olvasótermi felügyelő dolgozott a könyvtárban.
Az olvasók száma majdnem kétszeresére, a beszerzett kötetek száma majdnem négyszeresére, a kikölcsönzött kötetek száma pedig csaknem háromszorosára nőtt.

Városi-Járási Könyvtár (1972-1979)

Az 1971. évi I. tvr. a tanácsokról megszüntette a járási tanácsokat, így a járási feladatkörű könyvtárak a városi tanácshoz kerültek át. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a 13/1/1972.(I.13.) sz. határozatával 1972. január 1-vel a Járási Könyvtárat a területi könyvtári hálózatba tartozó B típusú járási feladatkörű városi könyvtárrá jelölte ki.
A könyvtár 1973-ban átköltözött  a volt Tanácsháza épületébe(ma már Mittrovszky kastélyként ismert). A 120 m2-el szemben 335 m2 állt rendelkezésre könyvtári szolgáltatások céljára.

Zenei részleg:
1973-ban alakult meg. Hanganyagának alapját a Békés Megyei Könyvtártól kapott hanglemezek képezték. 16 m2 alapterületen 2 Tesla típusú lemezjátszó, 8 fejhallgató, lemezek, külön zenei könyvállomány várta a hallgatókat, olvasókat.

Szarvasi Egyesített Művelődési Intézmények (1979-1986)

A SZEMI (Szarvas Város Tanácsa VB Egyesített Művelődési Intézményei. Tagintézményei: Városi-Járási Könyvtár, Városi Vajda Péter Művelődési Központ, Zeneiskola, Úttörőház, Ruzicskay Alkotóház és Úttörőtábor.) Tartalmi munkáját, valamint gazdasági ügyeit a főigazgató és az igazgatóság irányította. Az igazgatóságban kaptak helyet a könyvtár képviselői is.
1980-ban Tusjak Györgyné, a könyvtár igazgatója nyugdíjba vonult. A Városi Könyvtár élére Szatur Gézáné került.
A tartalmi munkában nem történt változás.

Városi Könyvtár (1986 - 2008)

A Városi Tanács 1986. január 28-i hatállyal megszüntette a SZEMI-t, így a könyvtár ismét visszakerült a Városi Tanács fenntartásába.
1984-ben az intézmény megkapta a volt Városfejlesztési Intézet irodáit, ami közvetlenül a könyvtár épülete mellett található. Ekkor a Békés Megyei Könyvtár segítségével megkezdődött a felújítás megtervezése. 1986-ra elkészült a kibővített felnőtt és az új gyermekkönyvtár belső átalakításának, berendezésének terve és megkezdődött az átalakítás.
1987-ben történt meg az új könyvtár átadása, új berendezéssel, megújult modern bútorokkal. 7 főfoglalkozású könyvtáros dolgozott a következő könyvtári részlegekben: olvasószolgálati, helytörténeti, zenei, gyermekkönyvtári részleg és egy fő feldolgozó könyvtáros.


Zenei részleg:
Az 1987-es átalakítás után az olvasóterem egyik részében kapott helyet. Itt helyezték el a zenei kézikönyvek, a zenei szakirodalom egy részét, valamint a technikai eszközöket: 2 lemezjátszót, 2 magnetofont, 1 rádiót. A lehallgatóhelyek száma: 10.

Gyermek- és ifjúsági részleg:
1987-ben az átalakítás után 128 m2 lett a gyermekkönyvtár alapterülete.
Külön olvasóterem, kölcsönzőhelyiség, zenei részleg lett kialakítva, melyben 2 lemezjátszó, 12 lehallgatóhely, 260 lemez, színes televízió és videókészülék áll a gyermekek rendelkezésére. 17 db videókazetta is található itt, főleg rajzfilmek és kötelező irodalom.

Helytörténet:
1987-ben kapott külön termet a ma mintegy 1.200 kötetet, folyóiratot tartalmazó, állandóan bővülő gyűjtemény. 1958 óta gyűjti a könyvtár, 1966 óta következetesen a Szarvason, Szarvasról, szarvasi szerzőktől megjelent műveket, cikkeket. Sajtófigyelést végez folyamatosan a könyvtárban fellelhető napilapokból, folyóiratokból.


A beiratkozott olvasók száma 1964-ben a bűvös 3000-es szám fölé ugrik, 1975-ben már 4000 fölött van.

1998-től Tusjak Lászlóné a könyvtár igazgatója.

2001 nyarán újabb változás történt a könyvtár életében. Az épület megromlott tetőszerkezete és elavult állapota miatt a könyvtár másik épületbe költözött (Vajda P. u. 26. ). A volt Úttörőház nagytermének könyvtári célokra való átalakítását, a könyvek be- és kipakolását követően 2001. októberében újra megnyitott.

Ekkor a Városi Könyvtár Gyermekrészlege még a régi helyén maradt, de 2007. májusában a gyermekkönyvtári állomány is elhelyezésre került a Vajda P. utca épületben. Ezután a könyvtár összesen 488 m2-en helyezkedett el. Az épület adottságait legmesszebbmenően kihasználva próbálunk megfelelni az elvárásoknak. 2008-ban megszűnt a könyvtár részben önálló státusza.

 

Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Városi Könyvtára (2008-2010)

A Szarvasi Intézmény Városi Könyvtár intézményegysége a Városi Könyvtár és az intézményhez tartozó iskolai könyvtárak összekapcsolódásával jött létre 2008. augusztusában.

Főigazgató: Kohut Andrásné, a Könyvtár intézményegység - vezetője: Baginé Tóth Erika

2010-ben az intézményegységek összetétele nem változott, csak új néven működik tovább az intézmény.

 

Vajda Péter Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár  (2010- 2012 )

A TIOP -1.2.3.-08/01-2008-0062. „Összehangolt infrastruktúrafejlesztés a közös könyvtári szolgáltatások támogatására, az élethosszig tartó tanulás elősegítésére Békés megyében” Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – „Tudásexpo-Exressz” című pályázat és a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0001 azonosító számú „Békés Tudásexpo Expressz” elnyert pályázatainak köszönhetően a könyvtár létrejötte óta legjelentősebb változását élte meg.

A pályázatoknak köszönhetően a könyvtár számítógépekhez, szoftverekhez, új berendezésekhez, bútorokhoz jutott hozzá; szolgáltatásai bővültek; olvasást népszerűsítő rendezvényeket szervezhetett; a könyvtárosok továbbképzéseken tudtak részt venni. 2011-ben a pályázat megvalósításának határidejére elkészült az interaktív könyvtári honlap és gyermekportál.

2011. január 1-től 2012. június 30-ig Fabó Lászlóné látta el az intézményegység-vezetői feladatokat.

2012. januárjában Szarvas Város Önkományzata a Vajda Péter Gimnázium muzeális értékű gyűjteményét az iskolában történt fenntartóváltás miatt nem adta át másnak, hanem a helyi közművelődési könyvtár gondozására bízta. A 39.132 db könyvtári egység állományellenőrzése és átadása 2012. június 30-ig megtörtént. Innentől ezt a Régi Gyűjteményt a Városi Könyvtár különgyűjteményként kezeli

2012. július 1-én Baginé Tóth Erika visszatért gyermekgondozási szabadságáról és végzi tovább a vezetői feladatokat.

2012. augusztus 21-től a Gimnázium kiválásával Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár a nevünk.

Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár (2013-)

2013. január 1-től a Könyvtár intézményegység kivált és a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalommal került összevonásra. Új nevünk Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom, Városi Könyvtár, rövidített néven Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár.